Kedves Natushka! :)
Alig 1-2 hónapja követem a blogodat, de egyetlen nap leforgása alatt olvastam el az összes bejegyzésedet, és nagyon megtetszett az ahogy írsz. Élettel teli, pörgős, de mégis olykor haragos vagy szívbe markolóan fájdalmas. Mindez pedig azért jó, mert belőled fakad, a szívedből jön, és én ezt tartom igazán jónak...amikor a saját életed márkáját képviseled és magadról, az életedről írsz.
Nagyon jók az utazásaidról szóló bejegyzések, én szinte kedvet is kapok rögtön ahhoz, hogy bőröndöt ragadjak, és az első repülővel elrepüljek egy új országba. Nagyon szerencsés vagy, amiért mindezt megtapasztalhatod, és épp ezért remélem, hogy a néha még fárasztónak tűnő munka ellenére sem felejted el, hogy ez mind mekkora lehetőség az élettől.
Én javaslatokat nem nagyon írnék, csupán annyit kívánok, hogy ez a jó kedv és az a temperamentum amid van, az maradjon meg örökké. Az írás szeretete se hagyjon soha alább, és bizony te mosollyal töltöd meg ezt a szürke világot.
Nagyon örülök, hogy rátaláltam a blogodra, és az univerzum nevében köszönöm, hogy billentyűzetet ragadtál.
Üdvözlettel és szeretettel:
Andreina :)
Háááát... Annyira megleptél ezzel az írással, hogy őszintén szólva majdnem elsírtam magam :))) Hihetetlenül jól esett, amit írtál, elmondani nem tudom mennyire hálás vagyok a soraidnak! :)
VálaszTörlésÉs kicsit talán motivációként is hatott, hogy írjak még többet! Nagyon szépen köszönöm!!! <3 :)
Hááát...Örülök, hogy meglepetésként ért ez a kis szösszenet. :) Pityeregni pedig megengedett, hiszen ezek örömkönnyek :) Az pedig, hogy némi motivációt is adtam ezáltal az már számomra a bónusz, ugyanis ha írsz, az nekem is jó, mert szeretem amit csinálsz és ahogy csinálod, szóval mindenki boldog :D Legyen nagyon szép a napod, és írj még nagyon sokat! :)
VálaszTörlésÉn itt leszek és olvasni foglak.
Adiós! :P <3